11.27.

Tegnap töltöttem fel még három képet a Kosármeccs albumba. Nézzétek meg, érdemes. :) Megyek erobikra. Hétfőn meg Barcelona... :):):):)

11.24.

Sziasztok!

Na itt vagyok végre... Az utóbbi pár napban nem volt időm netezni, és az albiban sem jött be a net...

Még az andalúziai útibeszámolóval is adós vagyok... De a képek többet érnek, mint az én szavaim. Na tehát az úgy volt.... hogy kibéreltünk egy autót öten, négyen magyarok, és Noémi barátja, aki ciprusi. Ő vezetett végig... mi meg három nyelven kiabáltuk a fülébe, hogy merre menjen, mit csináljon. Szegény néha azt sem tudta, hogy hol van. :) Elég sokmindent terveztünk a három napra, mert még nem vagyunk hozzászokva, hogy ami itt egy cm a térképen, az a valóságban sokkal nagyobb távolság, mint egy cm egy magyarország-térképen. De most már legalább tudjuk, hogy hová kell visszamenni. :) Az első napon megálltunk Méridában, Sevillában, és Cádizban aludtunk. Másnap reggel sétáltunk az óceán partján. Végül egy szállodában kellett aludnunk, mert nem foglaltunk előre szállást, és éjfél körül, mikor a városba értünk már nem volt máshol hely. De a szobánk ablaka az óceánra nyílott.... Hát csodaszép látvány volt... :) Miután belefagyott a lábunk az óceánba (igaz, hogy 25 fok volt, de a víz nagyon hideg volt), elindultunk Tarifa felé, ott láttuk az afrikai hegyeket, aztán megálltunk Gibraltárba. Na az nagyon vicces volt, mert ugye Gibraltár Nagy-Britanniához tartozik, és van rendes határállomás a város bejáratánál. Elkérik a személyit, és "odaát" mindenki angolul beszél. Angolok a feliratok, sőt, még piros angol telefonfülke is van... és még a telefontérerő is gibraltári, nem spanyol. Kisebbfajta kultúrsokk lett úrrá rajtunk, aztán hogy a komfortérzésünk meglegyen, beültünk egy PizzaHut-ba vacsorázni. :) Késő este indultunk tovább Malagába, ahol persze újabb óránkba került míg megtaláltuk a diákszállót. (ezúttal előre lefoglaltuk) Felhívtam a portást, hogy megkérdezzem, merre is van pontosan a szálló. Készségesen útba igazított minket, de már az elején feltűnt, hogy kicsit furcsa volt a spanyol akcentusa... Megérkeztünk, elkérte az útlevelünket, majd egy "Nem mondjátok!" felkiáltással tudtunkra adta, hogy ő is magyar. :):):) Ráadásul soproni a srác, egy malagai recepción... :) Amúgy is igen jó kedvünkben voltunk, de hát ez betette a kiskaput, egész este nevettünk. :) Aztán harmadnap sajnos már nem volt időnk semmire, egy picit még lementünk a tengerpartra, de aztán sietünk kellett vissza, hogy le tudjuk adni időben az autót a kölcsönzőbe. Jó kis kaland volt ez a három nap. :) Nagyon jól éreztük magunkat!

Aztán szerdán itt játszott a pécsi Mizo női kosárcsapat, Évi is itt maradt, aki szegedi, de most Oviedóban tanul, és ő is jött velünk Andalúziába, meg összegyűltünk még páran magyarok, és elmentünk szurkolni. Kifestettük az arcunkat, szereztünk kendőket, abból kiraktuk a magyar zászlót. Én szétordítottam a torkomat, másnap fájt is rendesen... de hát kikaptunk sajnos... Mindegy, majd legközelebb. Olvastam előtte újságcikkeket, és a salamancaiak rendesen féltek a magyar csapattól. De sajnos elég csúnya vereséget szenvedtünk.

Marcelo, a chilei srác hazamegy december elején.... :( Szombaton búcsúebédet szerveztünk neki Johannáéknál. Jól sikerült a buli, szerintem már sejtette a dolgot, de azért próbált meglepődni... :) Vasárnap meg a templomban ebédeltünk, mert közös ebéd volt. Mindenki hozott magával kaját, bedobta a közösbe, a padokból egy kettőre asztalokat csináltak. Én jól bevált kekszszalámit csináltam. Most is ízlett mindenkinek. :)

Jövő héten meg megyek Barcelonába december 1-8-ig. Keresztény konferencia lesz, spanyol családoknál fogunk aludni. Úgyhogy előre is bocsi, hogy ha ezekben a napokban nem fogok írni a blogra, mert nem tudom, hogy tudok-e majd netezni. Viszem a kis gépemet, majd meglátjuk.

Puszi mindenkinek!

11.20.

Sok minden történt velem mostanában, de most sincs időm írni. Elöljáróban annyit, hogy Andalúziában voltunk a hétvégén, tegnap meg a Mizo Pécs női kosárcsapat játszott itt Salamancában, és elmentünk szurkolni, kifestettük az arcunkat is. De sajna kikaptunk. Képeket már töltöttem fel, azokat nézegethetitek, holnap pedig majd megírom a részleteket.

11.08.

Vannak jó híreim! :)

Múlt héten végeztem a nyelviskolában. Már nem kell mennem többet. :D De nagyon örülök, hogy végül is egy egész hónapot ott dolgoztam, mert sokat tapasztaltam, nagyon hasznos volt. Meg a végére már a tanítványaimat is megszerettem.

Nagyon jól sikerült az imanap. :D Pénteken az egyik leányzónál reggeliztünk, tipikus spanyol reggelit: chocolate con churros. (forrócsoki hosszúkás fánkkal) Nagyon finom volt! Egyre szimpatikusabbak nekem a spanyolok. Állandóan kakaót, meg forrócsokit isznak. :D És nagyon finomakat tudnak csinálni. :D És hát tudjátok, hogy én kakaófüggő vagyok... Aztán Barnával tejfölös pörköltet főztünk (ő is eltés, itt ismertem meg Salamancában). Találtam tejfölt az egyik boltban...De nem lesz mindennapos eledelem, mert nagyon drága! Vettem hozzá savanyú uborkát, meg főztem tésztát. Elfogyott mind egy szálig. Jól sikerült. :D Aztán (ez Jó-éknál volt) bemutattuk Magyarországot képekkel, meg lejátszottuk a Himnuszt! :) Nagyon jó érzés volt itt Spanyolországban mindenféle nemzetiségű emberekkel magyar Himnuszt hallgatni!!! :D Meg találtam egy ördöngösfüzesi videót, azt is megnéztük. Annyira felpörögtek a videótól, hogy aztán nem hagytak minket békén, hogy mi is táncoljunk. Barna nem tanult táncolni, de azért valamit mutattunk nekik, még csujogattam is, mert hallották a videón, és kérték hogy mutassam meg nekik. Hát azt az ujjongást!!! Nagyon vicces volt! ;) Aztán imádkoztunk Magyarországért. Marcelo, a chilei srác bemutatta Chilét, aztán egy chilei édességet ettünk. Aszalt őszibarackból készült kompótféleség, amit olyan búzafélével ettünk, ami hasonlított a gerslihez. Érdekes volt. ;) Osztrák uzsonna volt, eredeti osztrák kakaós kaláccsal. Tipikus osztrák kaja... hihi...
Aztán este 10-kor kezdődött a nemzetközi vacsora. Na hát ott volt minden. Kb 15 országból gyűltünk össze, nagyon finom érdekességeket ettünk. Én kekszszalámit vittem, mindenkinek nagyon ízlett. A fél estémet azzal töltöttem, hogy elmagyaráztam, hogyan készül. :D Az egyik venezuelai srác gitározott. Aztán rávettük Barnát is, és ő is játszott magyar számokat. Mindenkinek nagyon tetszett. Méltón képviseltük hazánkat. ;) Reggel négykor értem haza, délután négyig aludtam...

Öröngösfüzesi:
http://www.youtube.com/watch?v=TXY6vUNJlqI&feature=related

11.03.

Ezen a hétégén sem unatkoztam. :):):) Tegnap Jo-éknál voltam délelőtt, aztán végül ott is ebédeltem, mert kedden az egyik angol lány, Robyn, és én fogjuk vezetni az ifis gyűlést, és arra készültünk. Nekünk kell majd irányítani a beszélgetést, kérdéseket feltenni az adott Igeszakaszhoz stb. Sose csináltam ilyet még magyarul sem, hát még spanyolul... Remélem jól fog sikerülni. :D
Pénteken lesz az ima napja, ez egy nemzetközi imanap az IFES diákszövetség szervezi, és mi is résztveszünk benne. Pénteken lesz, és tök jó dolgot találtunk ki. Reggel 8-kor kezdjük egy churreríában (a churros fánk szerű étel, amit a spanyolok reggelire esznek forrócsokival, a churrería pedig az a kávézó, ahol churrost lehet kapni), együtt reggelizünk, aztán Spanyolországért imádkozunk. Angol tízórait eszünk, Angliáért imádkozunk. Én csinálom az ebédet, természetesen magyar módra ;), bemutatom Magyarországot, aztán Magyarországért imádkozunk. Ez kb. három-négy óra körül lesz, akinek van kedve lélekben csatlakozhat hozzánk. :D Egy chilei srác csinálja a desszertet, és így tovább. Míg egy nemzetközi vacsorával zárjuk az egészet, ahová meghívjuk a barátokat, és mindenki hozza a saját jellegzetes nemzeti ételét. Legyen az főétel vagy desszert. Szóval jó kis napnak ígérkezik...

11.01.

Frissítettem kicsit a blogom megjelenésén. Nyilvánossá tettem a profilomat, és fölkerült egy új funkció is. Ide bárki felveheti magát, aki rendszeresen látogatja a blogomat. De nem ér csalni! ;) :) Ja, és ha van valamilyen ötletetek, hogy mivel lehetne még feldobni, vagy mit változtassak, azt nyugodtan írjátok meg, megfontolom, és meglátjuk... :) Alul egy angol-spanyol szótárt is találhattok. (magyar-spanyolt nem találtam a kiegészítők között... :(

10.31.

Hihi :):) Már csak a jövő héten kell tanítanom. Találtak helyettem egy német anyanyelvű tanárt. De azért jó volt ez az egy hónap, szereztem egy kis zsebpénzt, meg sokat tapasztaltam. :)

²⁵"Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok.... ³⁴Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja." (Máté 6)

Ezt csak azért írtam ide, hogy lássátok milyen igaz... A hét elején egyik percről a másikra nagyon hideg lett, 5 fok. Esik és fúj a szél már lassan egy hete. Nem hoztam magammal téli kabátot, mert gondoltam itt csak nem lesz annyira hideg, később köszönt be az ősz is, mint otthon, nem akartam, hogy a bőröndöm a kabáttal legyen tele. A múltkor megemlítettem Johannának, hogy még nem vettem téli kabátot, erre másnap, mire hazaértem itthon várt egy nagyon meleg, hosszú kabát. Kölcsön adta az övét, amit már nem használ. Tök jó, mintha rámöntötték volna. :)

Ma egy hagyományőrző emberke, (de lehet, hogy valamilyen szinten őrült is) felmászott a katedrális tetejére. Kívülről, mindenféle biztosítókötél nélkül, népviseletben, egy gaitával (ez egy fúvós hangszer, hasonlít a furulyához) és egy dobbal. 5 fok volt, és szakadt az eső. Október 31-én minden évben megemlékeznek a lisszaboni földrengésről, ami valamikor a 19.sz végén volt. Ez egy hagyomány. Ez a férfi élesztette újjá. Na szóval, felmászott a katedrális tetejére, ott furulyázott, meg énekelt, elmondott egy imát a békéért, meg mindazokért, akik szenvednek...elengedett egy békegalambot, és elmondta a Miatyánkot is. A tér tömve volt emberekkel (déli 12-kor történt az egész), és mikor elkiabálta magát a torony tetején, hogy Viva Salamanca, Viva España, a tömeg skandálta, hogy "viva"! Itt nem ciki kimondani, hogy éljen Spanyolország!